Magyarország a második világháborúban

Magyarország hadba lépése és a nyilas uralom

1941-ig:

* 1939 május 5.: második zsidótörvény elfogadása - országgyűlés elfogadta a "zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló törvénycikkeket - új, faji törvény alapján zsidónak minősült vallásától függetlenül mindenki, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt.
* 1939. május 28-29.: Országgyűlési választások: kormánypárt 70%-os támogatottsága;
* Teleki visszautasítja a Lengyelország elleni támadást + kb.150.000 lengyel menekült;
* 1940. augusztus30.: második bécsi döntés: Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, 2,4 millió lakossal, amelyből 1 millió román volt. Dél-Erdélyben 400000 magyar maradt;
* Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon;
* 1940. november 30.: Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez; két nap múlva csatlakozott Románia és Szlovákia, majd 41 márciusában Bulgária, és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is.
* ezzel Magyarország feladja fegyveres semlegességét + szerződésszerűen csatlakozik a tengelyhatalmakhoz;

* – Anglia válasza: ha Magyarország átenged olyan csapatokat, aki Antant szövetségesei ellen vonulnak, akkor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak;

* ha fegyveresen is részt vesz: hadüzenet;
* Magyarország Jugoszlávián keresztül próbál kapcsolatot tartani a nyugati ( Angliával, USA) hatalmakkal
* 1940. december 12.: Jugoszláv - magyar örökbarátsági egyezmény

1943-ig:

* 1941. április 7 – 1942 március: Bárdossy László miniszterelnök;
* 1941. április 11.: Magyarország belép a háborúba Jugoszlávia ellen (Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat );
* 1941. június 22.: Németország. támadása a SZU ellen, Magyarország nem akar kimaradni a gyors diadalból, másrészt románok és szlovákok már bekapcsolódtak;
* 1941. június 26.: Kassa, Munkács bombázása - szovjetek;
* 1941. június 27.: Magyarország hadüzenete;
* 1941. július 1: tényleges hadműveletek;
* államhatalom háborús intézkedései:

– német igényeknek megfelelő árukivitel;
– katonai bíráskodás hatáskörének kiterjesztése;
– legális ellenzéki szervezetek ellen fellépnek;
– munkaszolgálat bevezetése (baloldaliak és zsidók ellen );
– 1941. augusztus 8.: harmadik zsidótörvény (tilos a házasság, nemi kapcsolat is fajgyalázás);

* 1941 ősz; hitleri villámháború kudarca, ezért Magyarország is óvatosabb politikát folytat;
* Anglia ultimátumban követeli a magyar csapatok kivonását, de ezt a magyarok visszautasítja (Romániával és Finnországgal egyidőben);
* 1941 december: hadiállapot Magyarország és Anglia között;
* 1941. december 7.: Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak;
* 1941. december 12.: Magyarország hadat üzen az USA-nak
* 1941 végén Bethlen csoportja megelégeli, hogy Bárdossy egyre több engedményt tesz a németeknek;
* 1942 január: Budapestre látogatott Ribbentrop német külügyminiszter, Wilhelm Keitel tábornagy - kötelezettséget vállaltattak Bárdossy miniszterelnökkel, hogy a magyar kormány egy hadsereget küld a keleti frontra
* 1942 február közepe: megalakul a Történelmi Emlékbizottság , tüntetések a Petőfi-szobornál - letartoztatások: 400 baloldali és kommunistagyanús egyént kiküldenek a frontra;
* 1942. március 9.: Kállay Miklós miniszterelnök

– kiküldi a frontra a 2 magyar hadsereget;
– fellép az ellenzék ellen;

* külpolitikában új kötelezettségeket nem vállal, régieket teljesíti;
* március 15.: háborúellenes tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál;
* lényegi változás nincs a magyar bel- és külpolitikában a szövetségesek É-Afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a magyar hadsereg voronyezsi vereségéig;
* Horthy leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt ( magyar hadsereg nagyobb számú bevetését akarja ), és kinevezi Szombathelyi Ferencet ( cél: magyar hadsereg visszahozása a SZU-ból )
* 1942 július: Kállay Miklós miniszterelnök katonákat küldött: főleg tartalékosok, - 2. hadsereg - 200000 katona, 50000 munkaszolgálatost a Don-kanyarba
* 1942. szeptember 4.: szovjet légitámadás Budapest ellen;
* 1942. december 31 megalakul a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet, amely tárgyalásokat kezd az angolszász hatalmakkal;
* hintapolitika: titkos tárgyalások az angolokkal, de a szövetségeseknek vállalt kötelezettségek teljesítése.
* 1943. január 12.: Jány Gusztáv parancsnoksága alatt álló hadtest Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett: 41000 katona elesett, 28000 fogságba került;
* Voronyezs: a magyar hadseregnek a sztálingrádi hadtest északi felét kellett volna fedeznie ( kevés üzemanyag és élelem);

Magyarország német megszállása:

* 1943 április: Hitler követelte Kállay lemondását, és úgy döntött, hogy megszállja Magyarországot;
* 1943 szeptember: előzetes fegyverszüneti (olasz kapituláció után) tárgyalások (akkor lép életbe, ha az angol csapatok elérik a magyar határt);
* hiba: SZU felé nincs nyitás, ellenük védekezésre rendezkedünk be;
* 1944 március19.: német megszállás (margaréta terv):

– német nyomásra: Sztójay Döme ( volt berlini követ )
# – német csapatok + Gestapo (ellenzéki politikusok bebörtönzése miatt, állandósulnak az angol bombázások)

– ország német irányítás alá kerül: – közös: Veesenmayer, – rendőr: Winckelmann SS tábornok – katonai: Wermacht tábornok (közlekedéshálózat, repülőtér, m. csapatmozgás)
– német felsőbb szervek számszerűen nem jelentősek, de megszálló csapatok + magyar államapparátus stabil rendszert teremt

1944-1945:

– Sztójay kinevezése után (1944. március 22.) Magyarország kiszolgálja a németeket:
– első magyar hadsereg a frontra;
– ellenzéki pártokat betiltják, szakszervezeteket kormánybiztosi ellenőrzés alá vonják;
– gazdasági kirablás ( hitelért szállítunk );

* zsidóság deportálása + nem lehetnek szellemi pályán + műhelyeket és üzemeket elveszik ( 1944 jún. Horthy leállítja a deportálást )
* Horthy Miklós augusztus 29-én leváltja Szójayt, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnökké, azzal a szándékkal, hogy neki kell az ország háborúból való kiugrását megvalósítani
* szeptember 5.: Dél-Erdély elfoglalására vezényelték a II. magyar hadsereget - néhány nap alatt összeomlott;
* Horty belátta: csak Szovjetuniótól lehet fegyverszünetet kérni - Faragho Gábor tábornok vezette küldöttség;
* 1944. október1.: titkos fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában (de a feltétel nélküli fegyverszünetet csak 1944 október 11-én, Szeged elfoglalásakor fogadják el);
* Magyarországnak vissza kell vonulnia az 1937-es határai mögé, s azonnal hadat kell üzennie Németországnak;

– 1944. október15 Horthy rádióbeszéde (nem egyértelmű):
– németbarát tisztikar nem hajtja végre + németek elfoglalják Budapestet;
– Dálnoki Miklós Béla 20.000 katonájával átáll;
– 1944. október 16 német nyomásra Szálasi Ferenc (nemzetvezető) a miniszterelnök:
– Horthy lemond
– államapparátus megmaradt + hadsereg és gazdaság is a németeknek dolgozik
– Szálasi intézkedési:
– 14–60 éves korig katonai mozgósítás;
– Németországba akar szállítani minden élelmiszert és nyersanyagot;
– megfélemlítés;

* 1944 november: Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (Bajcsy-Zsilinszky Endre);
* cél: ellenállás megszervezése;
* nyilasok elfogják a vezetőket: Bajcsy, Kiss János, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos - kivégzések
* december 24.: Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét kivégezték.

* 1945. január 20.: a magyar fegyverszünet aláírása Moszkvába;
* április 13.: magyarországi hadműveletek befejezése;
* november 7.: Nemzetgyűlési választások;

https://www.sulinet.hu/tori/tananyag/ktetel/22tetel.htm