Negyedik szakasz

Ellenállási mozgalmak:

* németek által elfoglalt országokban kibontakozott az ellenállás, a partizánmozgalom;
* Szovjetunió: szovjet területek nemzetiségi lakossága, de az oroszok közül is sokan kezdetben rokonszenvvel, sőt felszabadítóként fogadták a németeket, akiknek kegyetlenkedése gyorsan eloszlatta a kezdeti reményeket;
* felülkerekedett a szülőföld szeretete, a lakóhely védelmének parancsa,
* szovjet területen harcoló partizánok száma 1942 végére elérte az 1 milliót;
* orosz és ukrán katonai alakulatok is harcoltak a németek oldalán;
* Lengyelország: Lengyelország felosztása után általános ellenállás kezdődött;
* legfontosabb erő: emigráns kormány által irányított Honi Hadsereg - összefogta a különböző partizáncsoportokat- Grot-Rowecki tábornok a vezető;
* a Honi Szövetséget (Armia Krajowa) a londoni emigráns kormány kezdeményezésére szervezték meg 1942 februárjában;
* szovjetek és az őket kiszolgáló lengyel kommunisták megszervezték a Népi Gárdát - többszöri harc a Honi Hadsereggel;
* 1943. április 19 - május 16.: a varsói gettó fegyveres felkelői hősies, de reménytelen harcot vívtak;
* sok ezer lengyel katona menekült el az ország területéről, és folytatta a harcot a németek ellen Észak-Afrikában (Tobruk), Norvégiában (Narvik), Olaszországban (Monte Cassino) és Franciaországban;
* Jugoszlávia: az ország lerohanása pillanatában (1941 április) kibontakozott a partizánmozgalom
* Partizánmozgalommal szembe találta magát a Délvidékre bevonuló magyar katonaság;
* 1942 január: újvidéki razzia - magyar fegyveresek több mint 3000 partizángyanús egyént öltek meg;
* kezdetben a Josip Broz Tito vezette kommunista partizánok együtt harcoltak Draza Mihajlovics vezette csetnik alakulatokkal;
* 1943 november: Tito megalakította az ideiglenes kormányként tevékenykedő Nemzeti Felszabadító Bizottságot;
* Franciaország: a külföldre kényszerített De Gaulle tábornok vált a lassan kibontakozó ellenállás vezetőjévé;
* 1942 vége: Dél-Franciaország német megszállása - Pétain-kormány touloni flottája, elsüllyesztette magát, nehogy német kézre kerüljenek;
* 1944.: Algírban ideiglenes kormányt alakított De Gaulle;
* 1944 nyara: 200000 francia harcolt a németek ellen;

A mozgalmakat a németeknek sehol sem sikerült felszámolniuk, bár mindenütt a legbrutálisabb eszközökkel próbálták meg letörni ezeket - mindig az ártatlan polgárokon torolták meg ezeket - Éjszaka és köd-parancs: túszokat szedni és agyonlőni őket.

A szövetségesek győzelme

Előrenyomulás keleten:

* 1944 eleje: a szovjet hadsereg kiszorította Leningrád térségéből a németeket - vége a 900 napos ostromnak - 1 millióan haltak éhen;
* olasz fronton is sikereket értek el a szövetségesek - május: áttörték a német közép-olaszországi védelmi vonalat;
* 1944 június 4.: bevonultak a szövetségesek Rómába;
* 1944 július: Vörös Hadsereg visszafoglalta Belorussziát és a hónap végére Varsó alá ért;
* 1944. augusztus 1.: lengyel Honi Hadsereg kirobbantotta a varsói felkelést - szükség lett volna a szovjet segítségre, bár ők mindvégig tétlenek maradtak;
* október 2.. felkelők lerakták a fegyvert - a nácik Varsó lerombolásával bosszút álltak;

Partraszállás nyugaton:

* a nyugati partraszállás előkészítése a teheráni döntés után egyre erőteljesebbé vált;
* 1943 december: Eisenhower tábornokot nevezték ki a partraszállás főparancsnokának; fő feladata: németek megtévesztése, ezért nemcsak a balkáni partraszállást híresztelték, de elhitették azt is, hogy Észak-Franciaországban a Csatorna legkeskenyebb pontján, Calais környékén fognak partra szállni, holott a valóságos célpont a jóval nyugatabbra lévő Normandia volt;
* partraszállás előtti napokban vihar tombolt a térségben;
* 1944. június 6. (D-nap): megkezdődött a második világháború egyik legnagyobb hadművelete, amelyben több mint 200000 ember vett részt - több ezer repülő támadta a német part menti állásokat és 5000 hajó szállította át a Csatornán a katonákat;
* estére 150000 katonát tettek partra a szövetségesek, akiknek nagy veszteségek árán sikerült hídfőket létesíteniük - 11 nap alatt közel félmillió szövetséges katona és 90 ezer jármű ért partot Normandiában;
* a váratlan partraszállás sikere, azaz a nyugati front megnyitása reménytelenné tette a német helyzetet;
* a nyugati front német főparancsnoka, Gerd Rundstedt tábornagy Berlin érdeklődésére azt mondta: "Békét kell kötni, hülyék, mi mást lehetne tenni?", erre Hitler leváltotta;

Az elkerülhetetlen vereség:

* a szerveződő német katonai és polgári ellenállás számára egyértelművé vált, hogy Hitlert el kell távolítani a hatalomból - merénylettel lehetséges
* 1944. július 20.: Claus Stauffenberg bombát helyezett el Hitler dolgozószobájába - túlélte;
* szövetségesek augusztus közepén Párizs felé közeledtek;
* augusztus 20.: szovjet csapatok áttörték a német-román frontos - beléptek Romániába;
* augusztus 23.: Romániában megbukott Antonescu fasiszta rendszere, az új kormány fegyverszünetet kért;
* augusztus 25.: bevonult Párizsba a szövetségesek oldalán a francia hadsereg ;
* augusztus 30.: De Gaulle, mint az ideiglenes kormány elnöke átvette a hatalmat;
* szeptember 4.: szövetségesek elfoglalták Antwerpen kikötőjét - Hitler terve a visszafoglalásra;

Csodafegyver-propaganda:

* a német hadsereg és polgári lakosság morális erejének fenntartásában volt fontos szerepe;
* németeknek valóban volt addig ismeretlen fegyvere;
* 1944 júniusától több ezer V-1 típusú szárnyasbombát indítottak el London, majd Antwerpen ellen;
* V-2-es bomba még hatékonyabb és "lelőhetetlen" volt;

A szövetséges hadvezetés stratégiájának fontos részét jelentették az állandó és 1944-ben mind intenzívebb bombatámadások Németország ellen. Sőt elsősorban az angol bombázóparancsnokság vezetői úgy vélekedtek, hogy a légitámadások térdre lehet kényszeríteni Németországot. A bombázások valóban súlyos károkat okoztak, de a német gazdaságot végső soron az tette tönkre, hogy két oldalról támadó seregek sora elfoglalták a gazdaságilag értékes területeket, megsemmisítették a Birodalom érrendszerét.

Japán vereség - német kudarc:

* 1944 nyara: USA hadereje a Mariana-szigeteknél súlyos csapást mért a japánokra - megsemmisítve 130 repülőt és 3 repülő anyahajót;
* 1944 végére az USA kiszorította a japánokat a csendes-óceáni szigetekről;
* a csendes-óceáni hadszínteret az amerikaiak kettéosztották: Chester D. Nimitz tengernagy (középső rész), Dougles MacArthur (dél);

Jaltai konferencia:

Helyszín: Krím félsziget; Jalta;
Időpont: 1945. február 4-12.;
Résztvevők: Churchill, Roosevelt, Sztálin
Eredmény: megegyeztek: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapvető elveiben, Szovjetunió részvétele a Japán elleni háborúban. Az európai rendezés közös alapelveit fogalmazták meg, "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" című deklarációban, amely az Atlanti Charta elveire épül;

* lengyel határ kérdése: Lengyelország jelentős területeket kap északon és nyugaton, míg a keleti határai lényegében a Curzon-vonalat követik - a lengyel ideiglenes kormányt újra kell szervezni.

Nem Jalta okozta tehát Európa kettészakadását, hanem a további politikai fejlemények, amelyek során a jaltai döntések jórészét figyelmen kívül hagyták.

* 1945. június 26.: ENSZ alapokmányok aláírása;

Az európai háború vége:

* 1945 január: szovjet csapatok benyomultak Kelet-Poroszországba - erőszakosság, rablás;
* 1945 február: a szövetségesek offenzívát indítottak a nyugati fronton, hogy megsemmisítsék a német erőket a Rajnától nyugatra;
* március 5.: elfoglalták Kölnt;
* március 7.: amerikai csapatok a Remagen városnál átkeltek a hídon - Eisenhower nem a főváros elfoglalását, hanem a német haderő felszámolását tartotta elsőrendű hadicélnak - kelet-délkelet felé fordultak a csapatok;
* április 15.: az amerikaiak elérték az Elbát - Torgau városánál találkoztak a szovjet csapatokkal - Németország területét az antifasiszta koalíció haderői kettévágták;
* április: Olaszországban az angol-amerikai hadseregeknek sikerült végre kijutniuk a Gót-vonal mögé, a Po síkságon gyorsan haladtak előre és elfoglalták Észak-Olaszországot;
* az olasz Nemzeti Bizottság Mussolinit halálra ítélte;
* április 16.: két és fél millió katonával, és hatezer tankkal és hétezer repülővel megkezdődött a szovjet hadsereg Berlin elleni támadása;
* április 28.: kivégezték Mussolinit barátnőjével és több fasiszta vezetővel együtt;
* április 30.: Hitler feleségével, Eva Braunnal, akit az előző nap vett el öngyilkosságot követett el a birodalmi kancellária bunkerjében;  www.youtube.com/watch?v=WePTBgi9rXs&feature=related
* május 2.: Olaszországban véget ért a háború a német csapatok fegyverletételével; a berlini helyőrség letette a fegyvert - a Birodalmi Gyűlés épületére kitették a szovjet zászlót;
* május 7.: Reimsben a három szövetséges főparancsnokság képviselői aláírták a német véderő feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt - német fél is ellenjegyezte;
* május 8-9 éjjel: a felek ratifikálták a berlini szovjet hadiszálláson a fegyverszünetet.

Potsdami csúcs:

Helyszín: németországi Potsdam;
Időpont: 1945. július 17 - augusztus 2.;
Résztvevők: Clement Attle (az angliai választásokon győztes munkáspárt vezetője, miniszterelnöke) Harry S. Truman (USA, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda), Sztálin (Szovjetunió);
Fedőnév: Terminál, azaz végállomás nevű értekezlet;

Döntések:

* gondoskodni kell, arról, hogy Németország soha ne fenyegessen többé a világbékét;
* nácizmust fel kell számolni;
* háborús bűnösöket meg kell büntetni;
* meghatározták a négy megszállási zónát: Szovjetunió: Németország keleti és középső, Nagy-Britannia az északnyugati, Franciaország a délnyugati és az USA a déli területen kapott övezetet;
* Berlint is négy zónára osztották fel;
* Nagyhatalmak létre hozták a Külügyminiszterek Tanácsát - feladata: készítse elő Olaszország és a csatlós államok békeszerződését.

Japán kapitulálása:

- 1945 július 26.: Japánnal hadba álló nagyhatalmak Potsdamból felszólították a japán kormányt a fegyverletételre - ekkor már a vezetők (angol, amerikai) tudták, hogy sikeres volt az atombomba próbarobbantása;

* japán kormány visszautasította a potsdami felszólítást;
* 1945. augusztus 6.: egy amerikai B-29-es repülőerőd tagja, Enola Gay nevű gép atombombát dobott Hiroshima japán városra, amely teljesen elpusztult, és mintegy 100000 ember azonnal meghalt;
* augusztus 9.: Nagaszakit érte atombomba-támadás - 35000 áldozat;
* augusztus 9.: előzetes hadüzenet után, a Szovjetunió megtámadta a mandzsúriai japán hadsereget, amely nem tudott jelentős ellenállás kifejteni;
* Hirohito császár döntött, határozott állásfoglalásával a fegyverszünet mellett;
* 1945. augusztus 14.: a japán csapatok beszüntették a harcot;
* szeptember 2.: a tokiói öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén a szövetséges hatalmak és Japán képviselő aláírták a Japán megadását rögzítő okmányt.

Hadszíntér mindenütt:

* II. világháborúban 61 ország vett részt, a föld lakosságának 80%-a, és 52 millió embert vesztette életét;
* Katonák és a polgári lakosság halálozási aránya csaknem 50-50%, első világháborúval szemben (75:1);
* mindebben szerepet játszott, hogy a diktátorok át akarták rajzolni az uralmuk alá kényszerített területek nemzetiségi térképét;
* "felsőbbrendű német faj" számár kialakítandó élettér a közép- és kelet-európai és egyéb alsóbbrendű népek rabszolgává minősítése árán lett volna megvalósítható;
* a nácik a zsidó "fajt" első számú ellenségüknek tekintették, s elpusztították az uralmuk alá került Európában élt zsidóság kétharmadát, közel 6 millió embert;
* Auschwitz, Buchenwald, Dachau, s a többi munka- és haláltábor örök emlékeztetői az emberi gonoszság és kegyetlenség tobzódásának;
* legendássá vált a japán hadifoglyokkal szembeni embertelenség;
* Sztálin pedig a németekkel való együttműködés címén egész népeket hurcoltak Szibériába, ahol százezrek pusztultak el közülük;
 

https://www.sulinet.hu/tori/tananyag/ktetel/22tetel.htm